Értéktár
A két világháború közötti időszakban Mátészalka jelentős fejlődésnek indult. Sokat tettek ezért áldozatkész polgárai. Ekkor határozta el két jó barát, Décse Károly gazdasági jegyző és Csizmadia Mihály pénztárnok, hogy ide, a „Nagyvégre”, egy hűs árnyékot adó fűzfa alá pompakutat állíttatnak.
A szatmári térség néprajza és annak kutatási területe mindig is egy fehér folt volt a néprajzi kutatások térképén. Egy-két kisebb tanulmány ugyan született, de az áttörést a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézete, Gunda Béla professzor vezetésével létrehozott Szatmár-kutató csoportja tette meg a témában.
Ifjú Farkas Sándor – fazekas, a Népművészet Ifjú Mestere – kilencíziglen visszamenőleg egy igen nagy multú fazekas dinasztia legfiatatlabb tagja, aki nagyapái örökségét viszi tovább.
Feldman Ármin a Kossuth utca legfrekventáltabb helyén, az 1897-ben felépült Városháza melletti telket, illetve telkeket végül három lépésben – 1882-1883-1904 – vásárolta meg.
Az 1920. június 4-én bekövetkezett nemzeti tragédia, a trianoni országcsonkolás után hamar kiderült, hogy az úgynevezett Csonka-Szatmárvármegye székhelye Mátészalka lesz.
Az országban egyedülálló, hogy nem szoborral, vagy egyéb köztéri képzőművészeti alkotással emlékeztek meg valamely nevezetes eseményről, hanem iskolát alapítottak.
Finnországban, Tuupovaaraban született 1959. január 9. 1988-tól Mátészalkán él és dolgozik, előtte egy évet töltött férjével Finnországban.
