Értéktár
Építésének pontos dátuma nem ismert. Az biztos, hogy a telek – vagy talán már a ház is – 1909-ben Fuchs Gyula és neje Krémer Lili tulajdonában volt.
A régi játékok és babák a múlt emlékeit idézik fel a látogatókban és megtanítják az embereket mosolyogni. Úgy vélem, hogy a kiállítás méltó az értéktárba történő felvételre.
Az úgynevezett Péchy palota építésének pontos dátuma nem ismeretes, de valószínűsíthető, hogy erre az 1920-as évek elején került sor. Ugyanis az épület a trianoni tragédia után létrejött, Mátészalka központú Csonka-Szatmár Vármegye főispánjának, Péchy Lászlónak a magánlakása lett.
A klasszicizáló hatású lakóház valószínűleg az 1880-as években épült. A mátészalkai közvilágítás egyik elindítójának, Schwarz Izraelnek idősebbik fia, Mór építtette, és élt itt családjával, amelynek gyártelepéről az ott generátorral fejlesztett áramot a Szélvég, ma Rákóczi utcán keresztül juttatták el otthonukba legkésőbb 1888-ban.
Szabó Sándor 1966. április 27-én született Nyíregyházán. 1980 és 1983 között a Sipkai Barna Kereskedelmi Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában tanulta a cukrász szakmát.
A mátészalkai fürdő termálvize gyógyvíz minősítésű, a Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály BP/FNEF-TKI/0496-2/2023. számú határozata „Szatmár Kincse” néven gyógyvízzé nyilvánította.
Az épület tulajdonjogát 1926-ban jegyezték be a Szatmár Vármegye Kaszinó javára. Jelentős hitel felhasználásával készült. Nagy a valószínűsége annak, hogy a helyi keresztény értelmiségi kör nem tudta fenntartani az épületet.
