Értéktár

Építésének pontos dátuma nem ismert. Az biztos, hogy a telek – vagy talán már a ház is – 1909-ben Fuchs Gyula és neje Krémer Lili tulajdonában volt.

Az úgynevezett Péchy palota építésének pontos dátuma nem ismeretes, de valószínűsíthető, hogy erre az 1920-as évek elején került sor. Ugyanis az épület a trianoni tragédia után létrejött, Mátészalka központú Csonka-Szatmár Vármegye főispánjának, Péchy Lászlónak a magánlakása lett.

A klasszicizáló hatású lakóház valószínűleg az 1880-as években épült. A mátészalkai közvilágítás egyik elindítójának, Schwarz Izraelnek idősebbik fia, Mór építtette, és élt itt családjával, amelynek gyártelepéről az ott generátorral fejlesztett áramot a Szélvég, ma Rákóczi utcán keresztül juttatták el otthonukba legkésőbb 1888-ban.

Az épület tulajdonjogát 1926-ban jegyezték be a Szatmár Vármegye Kaszinó javára. Jelentős hitel felhasználásával készült. Nagy a valószínűsége annak, hogy a helyi keresztény értelmiségi kör nem tudta fenntartani az épületet.

Az 1897-ben épült, klasszicizáló hatású, eklektikus épület helyi védettséget élvez 2000 óta, a képviselő testület határozata alapján. (19/2000 X.17.) A Kossuth utca, Mátészalka legszebb, polgári jellegű utcájának meghatározó épülete.

A gróf Vay család tanyája a város nyugati peremén helyezkedett el. Az itt álló kúria már az első katonai felmérés térképén (1806-1869) is megtalálható.

A fellelhető adatok szerint az első zsidó közösségek 1753 után telepedtek meg Mátészalkán. Az is biztos, hogy viszonylag hamar elérték, hogy saját temetkezési helyet tarthassanak fenn.

Ajánló

  kezmosas L

Keresés