IsenheimLSík Sándor A Keresztút című versciklusában, amelyet 1950 és 1952 között írt, a szenvedés útját járó Jézus 14 stációját mutatja egészen a kereszthalálig. Azonosul a szenvedő Jézussal, átadja magát neki, megteszi azt, amit minden embernek saját magának kell megtennie, mert nem teheti meg senki más helyette.

 

A versciklus utolsó stációjával kívánunk mindenkinek elcsendesült ünnepet!

 

Sík Sándor: Keresztút

(XIV. Stáció részlet)

... 

Valahol
A kristálytenger fölött,
A Szék előtt
Feszült inakkal áll az Angyal.
Szemei mint a villám, ruhája mint a hó,
Áll, vár és alig-alig győzi kivárni
A Harmadnap hajnallatát,
(Nem is harmadik igazán, -
Isten türelme is feszült a pattanásig:
Csak egy éj, egy nap, egy hajnali perc)
És lendül a szárny,
És lebben a kő,
És elhangzik a mindenségben:
"Békesség nektek, én vagyok!"

 

Isenheim

Matthias Grünewald: Isenheimi oltár

 

Ajánló

  konteo

Keresés