kepes gezaLA hivatalos adatok 1909. február elsejére datálják Képes Géza születését, ám édesanyja, Török Emma szerint másodikán látta meg Mátészalkán a napvilágot. Születéséről a költő maga ezekkel a sorokkal emlékezik: „Akkor születtem, amikor a tél még egyszer ráfújja dermesztő dühét a földre – február legelején.

Hivatalos bejegyzés szerint elsején, de Anyám szerint és itt ő az illetékes – másodikán. Vagyis hát éjfél után pár perccel. Egyik inasunk – kovácsinas! Pásztorivadék, jól ismerte a csillagos eget, kiment megnézni a csillagok állását és anyámnak elmondta: nagy jövőt jósol az újszülöttnek...”

Az elemi iskolát és a négy polgárit Mátészalkán végezte, majd a Sárospataki kollégiumban folytatta tanulmányait. Sárospatakra Filep Gusztáv segédlelkész jutatta be úgy, hogy négy hét alatt négy év anyagát tanította meg neki. 16 évesen latinul verselt, tanárai és diáktársai már ekkor költőként ismerték.

szulok

Kattints! Galéria nyílik.

Diplomát magyar-német szakon szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Itt keltették fel tanárai a rokon népek és nyelvek iránti érdeklődését. Ennek köszönhetően rövid időn belül számos finnugor nyelvet sajátított el. 1933 és 1940 között visszatért Sárospatakra tanítani.

1940-ben francia-angol-finn fordítóként a Honvédelmi Minisztérium polgári alkalmazottja lett. 1945-től a Magyar Rádió irodalmi osztályán dolgozott, ahol nevéhez kötődik többek között a Gyermekrádió és Falurádió című műsorok elindítása.

1954-megszervezte a Magvető Könyvkiadót. Ő jelentette meg többéves hallgatás után többek között Füst Milán, Szabó Lőrinc és Tamási Áron műveit. 1955-től a forradalom leveréséig az Írószövetség titkára, a magyar Pen Klub főtitkára volt. 1957-ben a forradalomban való tevékenysége miatt elbocsátották állásából, nyugdíjazásáig az MTA irodalomtudományi Intézetének volt a munkatársa.

KGw2 003

Kattints! Galéria nyílik.

Szerteágazó tevékenységei során, soha nem szűnt meg költőnek lenni. Versei mellett jelentősek a műfordításai. Fordított ó és újgörögből, oroszból, bolgárból, arabból, perzsából, kínaiból, japánból. Munkái között nagy számban vannak jelen a finn költészet remekei. 1937-ben jelent meg első műfordításkötete a Napnyugati madarak amely már tartalmaz finn és észt verseket. Többször járt Finnországban tanulmányúton, így az országgal való kapcsolata egyre szorosabb lett. A finn kultúra magyarországi terjesztésében végzett tevékenységéért megkapta a finn Oroszlánrendet, s amire a legbüszkébb volt a Helsinki Egyetem 1978-ban díszdoktorrá avatta.

kepesgeza04

Kattints! Galéria nyílik.

Képes Géza költészete, írói és műfordítói életműve 1989-ben bekövetkezett halálakor már kiteljesedett. Munkásságát két ízben (1943-ban, 1949-ben) Baumgarten díjjal, négyszer (1950-ben, 1952-ben, 1956-ben és 1974-ben) József Attila díjjal jutalmazták.

Bár szülővárosából korán elkerült, szíve mélyén mátészalkai maradt. Egy beszélgetés során erről így vallott: „Az elszármazott fiú is számon tartja azt a közösségek, amelyből kiszakadt”. A költő és a város kölcsönös tisztelete jegyében Mátészalka 1989-ben díszpolgárrá avatta. Ma a városi könyvtár és egy általános iskola is a nevét viseli.

Ajánló

  internetnepe

Keresés