CsokonaiLHét érdekesség Debrecen híres költőjéről, a 250 éve született Csokonai Vitéz Mihályról.

1. Apja Csokonai Vitéz József borbély mester, kirurgus, aki több nyelven beszélt és nagy műveltségű ember volt. Kéziratos hagyatékában többek között receptkönyv is maradt fenn, melyet 1990-ben A borbélymester hagyatéka címen adtak ki. Másik fontos kézirata a Debrecen város történetéhez kapcsolódó feljegyzések.
Anyja, Debreceni Sára, egy szűcsmester lánya, akinek irodalmi érdeklődése abban mutatkozott meg, hogy nagyon sok eposzt kívülről tudott.
A házasságból öt gyerek született, de a felnőttkort csak Mihály és a négy évvel fiatalabb öccse, József élte meg.
Apja 1786-ban bekövetkezett haláláig jómódú polgárcsaládnak számítottak, de utána az anyja kosztos diákokat vállalt, hogy el tudja tartani az árvákat.

2. Mihály a gimnáziumi osztályokat – a hittant leszámítva - jó eredménnyel végezte, kerülte a vasárnapi istentiszteleteket is. Ehelyett önképzőkört szervezett. 1794-ben a poétikai osztály tanításával bízták meg, de az óráira nem készült fel, inkább tanítványaival mulatott, ezért fegyelmi eljárás indult ellene.
1795 Húsvétján legátusba küldik Halasra, de az adománnyal nem tudott elszámolni, ezért végleg kizárták a debreceni kollégiumból.
Sárospatakon jogot kezdett el hallgatni, de igazából ez sem kötötte le, innen is tovább állt.

3. 1796 októberében Pozsonyba találjuk, ahol ülésezett az országgyűlés. Támogatókat és nyomdát keresett eddigi munkáinak kiadásához, de nem talált. Költői hetilapot indított Diétai Magyar Musa címmel, melynek 11 számát saját költségén adta ki.

4. 1796 végén már Komáromban volt, ahol megismerkedett Vajda Juliannával, akihez – tanulmányaink szerint a Lilla verseket írta. Az újabb kutatások szerint Vajda Julianna nem azonos Lillával. A Lilla kötet Csokonai a megismerkedésük után szerkesztette egybe, de a benne szereplő versek különböző időkből származnak. Előfordul az is, hogy a versben más női nevet cserélt le Lillára, tehát korábban is írt szerelmes verset.
Csokonai első életrajza 1817-ből származik Domby Márton tollából. Ő azonosította Lillát Juliannával, de a lány is előszeretettel tüntette fel magát a múzsa szerepében. Második házasságkötésekor az anyakönyvbe „Nemes Vajda Julánna Asszonyság, néhai Csokonai Vitéz Mihály Lillája”-ként szerepel. A sírkövén pedig csak ennyi áll: Lilla.

5. 1796-99 között vándor életmódot élt, míg 1799-ben a csurgói református gimnázium helyettesítő tanára nem lett. A somogyi települést 1800 tavaszán hagyja el, ekkor úgy dönt, hogy hazatér Debrecenbe. Az utat nagyrész gyalog tette meg. Mivel jövedelme nem volt, édesanyja tartotta el. Széchényi Ferenc és felesége Festetich Juliánna pénzadománnyal támogatja kötetének megjelenését. 1802-ben nagy csapás éri őket, leégett a házuk. Ekkor levélben fordul Széchényi Ferenchez, hogy Pestre költözik, ha Magyar Nemzeti Múzeum országos könyvtárában írnoki állást kapna, de a gróf már másnak ígérte az állást.

6. 1804-ben megjelenik a Dorottya című műve. Még ebben az évben Rhédey Lajosné temetésén megfázik, tüdőgyulladást kap, következő év januárjában meghalt.
Temetésén részt vett Kazinczy Ferenc is, de a diákok között ott állt a kis Kölcsey Ferenc is.

7. Temetése utáni évben éles vita alakult ki Kazinczy Ferenc és a debreceni Fazekas Mihály között. Kazinczy azt szerette volna, ha Csokonai sírkövére azt írják: „Árkádiában éltem én is” A debreceniek viszont úgy gondolták, hogy ez városuk lebecsülése, hiszen egy lexikonban azt olvasták, hogy Árkádia nem más, mint egy marhalegelő, főleg szamarak számára. A vita egy év után csitult le, de a sírkő Kazinczy életében nem készült el.

Összeállította: Szabóné Dankó Erzsébet

Ajánló

  konteo

Keresés