Közismert, hogy Kölcsey Ferenc 1823 január 22-én fejezte be csekei birtokán a Himnuszt. Aligha gondolta, hogy az általa nem is igazán jó versnek gondolt költeménnyel egy nemzet imáját fejezte be azon a téli napon. Néhány érdekesség a műről.

1. Nyomtatásban először hat évvel később, 1829-ben jelent meg Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában.

2. Megzenésítésére 1844 február 29-én írtak ki pályázatot, majd a beérkezett pályaművek közül az „Itt az írás, forgassátok – Érett ésszel, józanon” jeligével érkezett munka nyerte el a bíráló bizottság tetszését. Csak június 2-án, a nyilvános bemutatón fedték fel, hogy ki is rejtőzik a jelige mögött. A megzenésítésről Gárdonyi Géza írását érdemes elolvasni: https://mek.oszk.hu/04700/04743/04743.htm#12
1844 augusztus 10-én a Széchenyi gőzhajó avatásán hangzott el a nagy nyilvánosság előtt először a megzenésített mű.

3. 1903-ban törvényjavaslatot nyújtott be Rátkay László az Országgyűlés elé, hogy a magyar nép hivatalos himnusza legyen a Kölcsey mű, Erkel megzenésítésben. Az Országgyűlés elfogadta a javaslatot, de azt Ferenc József nem szentesítette.

4. 1923-ban Mátészalkán, a Himnusz keletkezésének 100. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget szerveztek. Az ünnepségen részt vett Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Balogh Jenő a Magyar Tudományos Akadémia titkára is. Korabeli beszámoló az alábbi linken olvasható: https://kepeskonyvtar.hu/helyismeret/mediatar/940-a-himnusz-unnepe-mateszalkan

5. 1939-ben Hóman Bálint vallás- és közoktatási miniszter rendeletben szabályozta a Himnusz előadásmódját. A rendelet előírta, hogy csak komoly alkalmakkor adható elő, ismétlésnek helye nincs az előadásban. Zenekari változatnál kötelező az elő- és utójáték is. Eredeti szövegével kell énekelni, de a könnyebb énekelhetőség kedvéért a „hozz rá víg esztendőt” szöveg helyett „hozz reá, víg esztendőt” énekelendő.

6. 1944-ben került elő a Himnusz kézirata. Papp Viktor zenekritikus beszámolója az alábbi linken olvasható: https://kepeskonyvtar.hu/helyismeret/mediatar/1242-elokerult-a-himnusz-kezirata-uj-magyarsag

7. 1945 után Révay József kultuszminiszter Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt kérte fel egy új nemzeti himnusz megírására, amiben Isten neve nem szerepelhet. A felkérésre Illyés annyit mondott, hogy „Meg van az már írva.”, Kodály válasza pedig „Ahhoz sem hozzátenni, sem abból elvenni nem lehet.” Révay beletörődött, hogy nem lesz új hinmuszunk, de biztos, ami biztos, szöveg nélkül adták elő, és utána azonnal felcsendült a szovjet himnusz, és az Internacionálé is.

8. Hivatalosan csak 1989 október 23-án, az 1989. évi XXXI. tv. az Alkotmány módosításáról, mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság hivatalos himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

A magyar himnusz különleges helyet foglal él a világ himnuszai között, hiszen nem megrendelésre íródott, nem induló, hanem egy sokat próbált nép segélykiáltása.

Szabóné Dankó Erzsébet