SzatmarEsBereg leadA trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Ebből az apropóból idézünk egy vezércikket a Szatmár és Bereg 1930. június 8-án megjelent számából.

A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horváth-Szlovén Királyság új határait.

A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is.

A trianoni békeszerződést gyakran trianoni békediktátumnak is nevezték és nevezik – még aláírói és törvénybe iktatói is – jelezve ezzel, hogy a szerződésben foglaltakat a győztesek által a vesztesek számára diktált kényszer szülte.

1920. június 4-én, budapesti idő szerint 16:32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastélyban a trianoni békeszerződést. Tíz évvel később, 1930. június 8-án a Mátészalkán megjelent Szatmár És Bereg címoldalán a következő cikkel emlékeztek meg erről az eseményről:

SzatmarEsBereg Trianon

A képre kattintva a teljes lapszám olvasható.

Ajánló

  internetnepe

Keresés