EgriCsillagokLGárdonyi Géza egy kiváló szókinccsel rendelkező író volt, aki műveivel inkább a fiatalabb korosztályt célozta meg. Élete során három történelmi regényt írt, melyek közül az egyik az Egri csillagok.

A könyv valahol a török háborúk idején játszódik és a török-magyar ellentétet mutatja be a kisgyermekkortól a felnőtté válásig. Főhősei és rengeteg sok mellékszereplője van, melyeket egy szálon mozgat egyszerre.
Egy kiváló epikai mű, melyet ajánlok elolvasásra.

A történetben régen létező történelmi személyek nem sokszor kapnak főszerepet, viszont mellékszereplőként annál inkább. Én szerintem ez azért egy remek választás, mert egy kitalált főhőst úgy lehet alakítani ahogy azt szeretnénk, míg a valós történelmi személyt élete alapján kell vezetni. A történetbe kalandos utazásokat és szerelmi szálakat is vezet. Elvisz minket az ellenség táborába és új helyszíneket ismerünk meg. A történet során az író úgy építi fel történetét, hogy látható a főhős fejlődése.

A főhőshöz nagyon könnyen lehet alkalmazkodni. Harca kifejezi egy nemzet ellenállását egy zsarnoki birodalommal szemben. Arra nevel, hogy nem kell elfogadni a sorsot amit kaptunk, hanem küzdjünk és tanuljunk, hogy alakítsunk rajta.
Az Egri csillagok a hazaszeretet és a honvédelem regénye. Ez az érzelem hatja át a regényt, ez vezérli Eger védőit a küzdelemben. A hazaszeretet főleg a szereplők tetteiben nyilvánul meg. Szavakban Dobó István esküje fogalmazza meg legpontosabban. A regény cselekménye az egri végvár védelmére keletkezett harcra vezeti a szereplőit. Alapja szóval egy történelmi esemény. A törökök 1552-ben ostromolták a várat és a történetünk is ebben az időszakban játszódik. A hideg időjárás miatt a törökök abbahagyták az ostromot és ez a győzelem egész Európába elért. Ezt a szálat vezeti be az író Bornemissza Gergely életébe már ifjúkorától.

A regényben Gárdonyi gondot fordított a történelmi hűségre is. Ellátogatott a fontosabb helyszínekre, mint Eger, Erdély Konstantinápoly, Sopron. Megismerte a török szokásokat és ételeket valamint a régi fegyvereket. Valóságos alapja van az egri nők bátorságának, akik forró vizet öntöttek a támadó törökökre a várfalról.

A regényben számos történelmi személy felbukkan, mint Török Bálint, akit a törökök Buda elfoglalása után Konstantinápolyba hurcoltak. Fráter György is egy ilyen személy, aki a várvédők kapitánya, Dobó István és a királyi család tagjai Izabella királyné és fia János. Ezen kívül még számos török és magyar vitéz neve is megtalálható a krónikás énekekben. Tinódi Lantos Sebestyén is szerepet kap a műben, mikor Török Bálint udvarában a mohácsi vészről énekel.
Az Egri csillagok főhőse Bornemissza Gergely. Jobbágyfiúból lett deák, majd vitéz hadnagy. A történelem számon tartja, hogy részt vett Eger védelmében. Kalandos gyermekkora, ifjúsága és házassága Cecey Évával azonban már az írói képzelet műve.
A képzelet szülte részletek is korhűek. Az például, hogy a regény elején Jumurdzsák elrabolja a Mecsek erdei patakjában fürdőző Gergelyt és Évát, kitalált történet. Mégis hihetőnek érezzük, mert a mohácsi vész után a törökök gyakran betörtek az országba, raboltak, fosztogattak, és magukkal vitték a foglyul ejtett gyerekeket.

Török Bálint valóban fogságba esett, de az már a képzelet szüleménye, hogy Gergely és társai meg akarták szöktetni konstantinápolyi börtönéből. A regényben ez a részlet ismertet meg minket a törökök világával. Az ellenséggel szemben a harcban nincs irgalom, de az író érezteti, hogy mindkét országban emberek, asszonyok és gyerekek élnek, és csak a hódító háború fordítja egymás ellen a két népet. E gondolat a regény utolsó jelenetében mutatkozik meg legszebben, amikor Éva és a török asszony kicserélik gyerekeiket.

Sok a kitalált szereplő: ilyen a magyarok oldalán Gábor pap és Sárközi, a cigány, a törökök oldalán Jumurdzsák vagy Hajván. A cselekmény kibontakozásában mindnyájuknak van szerepe.
A regény húsz évet ölel fel és ezalatt a hősök többször is újra találkoznak a véletlennek köszönhetően.

Gergely sorsa összefonódik Jumurdzsákéval. A regény elején eldől, hogy ők egész életükben egymás ellen fognak harcolni újra és újra. Sokszor harcolnak is és történetükben rengetegszer előfordulnak különböző tárgyak, melyek mind a kettőjüknek fontosak.

Jumurdzsák az első találkozásuk óta egy zöld köves gyűrűt keres, melyről azt hiszi, hogy a szerencséje függ tőle. Akkor vesztette el, amikor a foglyul ejtett Éva és Gergő megszökik tőle, s Dobó katonái rajtaütnek. Gábor pap — Gergő későbbi tanítója — adja a gyűrűt a fiúnak. A gyűrű utáni hajsza a regény végéig tart: Jumurdzsák azért rabolja el Sopronban Bornemisszáék gyermekét, hogy megkaphassa cserébe a gyűrűt.

Gergely egy másik törökkel, Hajvánnal is évekig tartó küzdelmet folytat. A szultán elleni sikertelen merénylet után Gergely török fogságba esik, ott ismerkedik meg a lassú észjárású, bivalyerejű törökkel. Gergely mindig túljár az eszén. Hajván rajzokat mutat Gergelynek, melyek várakat ábrázolnak. Gergely rögtön látja, hogy nagy veszélyt jelent a magyaroknak, ha a törökök olvasni tudnak a várak ábráiból, és tudomást szereznek a titkos föld alatti járatokról és a sebezhető pontokról. Eger várának rajzát Gergely megszerzi Hajvántól. A gyermekét kereső Éva később a rajz segítségével jut be az ostromolt várba.

A tárgyak közül egy kis kardnak van még jelentősége. A regény elején Dobó egy rövid karddal jutalmazza meg az ügyes Gergőt. Ez később Gergely fiáé lesz. Eger ostroma közben Jumurdzsák bedobja a fegyvert a várba, így tudatja Gergellyel, hogy a fiú nála van, s csak a gyűrűért cserébe adja őt vissza.

Vissza a regény elejére, hogy már sok minden jelzi a történet későbbi eseményeit. A cigányasszony jóslatában benne van Gergely sorsa, amely később igazolódik.

Azért is tetszik a regény, mert vannak benne olyan részek melyek kifejezetten bátorságot adnak a szereplőknek és nekünk is. A regény végén észrevehető a bátorság jelenléte, mert kétezer magyar áll szembe kétszázezer törökkel.

A regény Eger védésénél úgy állítja be a harcot, mintha az egész világ szabadságáért szólna a harc és ez is egy tetsző és érdekes rész, ami miatt ajánlom a könyvet.

A cselekmény néha szétválik és néha újra összekapcsolódik. Néhol Gergely és néha Éva áll a középpontban. Gergely a hazáért harcol, míg Éva a gyermekükért. A haza szeretete és a család szeretete egy dologgá válik a Bornemissza család életében.
A regényben visszatérő motívumok figyelhetők meg. Ilyen az ismétlődő fogság és szabadulás. Gergő és Éva már az első lapokon Jumurdzsák fogságába esik, de hamarosan kiszabadulnak. Fiukat, Jancsit is Jumurdzsák ejti foglyul, és a könyv végén a kisfiú is megszabadul. Török Bálint fogsága nagy veszteség a nemzetnek.

Nekem ezekért a részekért tetszik nagyon a könyv és azt szeretném ha ezt a remek írást többen is olvasnák és nem csak azért, mert kötelező vagy mert nincs mit csinálni, hanem mert tetszik nekik.

Ajánló

  kezmosas L

Keresés