Borbely LBorbély Szilárd József Attila-díjas magyar költő, író, irodalomtörténész, egyetemi oktató, az irodalomtudományok kandidátusa. Fehérgyarmaton született 1964. november 1-jén. 1989-ben kapott diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, később itt kezdett tanítani. A Debreceni Egyetem oktatója, egyetemi docense volt.

1988 óta a József Attila Kör tagja, 1989–2004 között a Magyar Írószövetség tagja, 1989–1992 között tanársegéd, 1989–1999 között, valamint 2010-től a Studia Litteraria szerkesztőség tagja volt. 1992–1995 között ugyanezen az egyetemen a régi magyar irodalomtörténeti tanszéken aspiránsként dolgozott. 1995–1998 között adjunktus volt, 1998 óta docens. 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia Elektronikus Textológiai Bizottságának, 2005-től a Szépírók Társaságának tagja. 2006–2009 között az Alföld folyóirat szerkesztőségi tagja volt.

2008-tól a MAOE tagja. Borbély Szilárd a kortárs irodalom legsikeresebb debreceni szerzője volt. 2013-ban robbant be az irodalomba igazán első és egyetlen regényével, a Nincstelenekkel. Mészöly-díjat kapott, az Aegon Művészeti Díj legjobb 10 könyve közé választották, szinte minden irodalmi toplistán az élen végzett; a szakma és a közönség szerint sem született ennél jobb könyv 2013-ban Magyarországon.

Interjúiban fájdalmas természetességgel beszélt a nyomorról. Görög katolikusként élt és nevelkedett. A gyerekkorában magába szívott vallásosság egész életében mellette maradt, beszivárgott verseibe, átszőtte drámáit, regényét. 2000 karácsonyán szüleit rablótámadás érte, a támadók megölték édesanyját, édesapja hat évvel élte túl. A tragédiáról szól az Egy gyilkosság mellékszálai című, interjúkat és esszéket tartalmazó kötet, a szintén a történteket feldolgozó Árnyképrajzolóban pedig a prózát választotta kifejezőeszközéül. A két kötet közös pontja az Egy bűntény mellékszálai című novella, ami az egyik legmegrendítőbb novella, ami valaha íródott a magyar irodalomban. A gyászmunka írássá alakult át kötetében is, amelyben többek között Radnóti Miklósról, Kertész Imréről, Dosztojevszkijről és Nádasról is ír. A gyilkosságot a pályáján igazi áttörést hozó Halotti Pompa című kötetben írja ki újra magából. Egy felfoghatatlan személyes tragédia megrázó és gyönyörű emlékműve. Szomorúság, komorság jellemzi Borbély Szilárd világát. Irdatlan terhet cipelt. Nem osztotta meg senkivel, magára zárta fájdalmait, burkot teremtett a kínból, hogy egyedül harcolja meg, ami rá méretett. Inkább remekművekké transzponálta őket.

A klasszikus magyar irodalom kutatójaként is ismert Borbély Szilárdnak 1988-tól közel húsz, többségében lírai kötete jelent meg, csak néhány közülük: 1988 - Adatok (versek), 1992 - A bábu arca – Történet (versek, esszék), 2002 - A Gólem (zsidóoperett), 2004 - Halotti pompa. Szekvenciák, 2007 - Fény a magasból, 2008 - Egy gyilkosság mellékszálai, 2013 - Nincstelenek - Már elment a Mesijás? A közönség színpadi szerzőként is ismerhette, a debreceni Csokonai Színház több darabját, drámáját bemutatta, köztük a Halotti pompa című verseskötet alapján készült színdarabot is. Nagyszerű lírai, prózai alkotásai mellett, titokzatos, sötét látomású és nagy erejű drámai életművet is hagyott maga után. Olyat, amelyet a magyar színház még nem tudott befogadni, ahogy nem tudta Füst Milánt és jó sokáig Weöres Sándort sem. Színháziakra maradt a majdani feladat, hogy életre keltsék szövegeit, többek között Az Olaszliszkai baljós erejű ország vízióját.

Díjait felsorolni is nehéz. Megkapta a József Attila-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály-díjat, az Alföld-díjat és végül a Mészöly Miklós-díjat vehette át. A díjat odaítélő bizottság soha nem látott egyetértésre jutott azzal az általános szakmai vélekedéssel, hogy az előző időszak legkiválóbb regénye a Nincstelenek, amellyel szerzője berobbant a magyar irodalom élvonalába. Két gyermek édesapjaként tragikus hirtelenséggel, 50 éves korában hunyt el, 2014. február 19-én.

 

 

Ajánló

  sisi

Keresés