A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. A nap megrendezésének ötlete Fasang Árpád zongoraművészhez köthető.

1989 januárjában szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot és azóta rendre évente ünneplik meg ezt a napot, mely alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Kölcsey Ferenc szobra Mátészalkán. (Bíró Lajos alkotása.) 

„Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból” Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. Zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt.

Ez a mű a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában.

A Himnusz kézirata.

A Himnusz kézirata egy nagyobb kéziratcsomag része, amelybe folyamatosan kerültek bele a versek. A kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt és több mint százéves lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába. A mű két lapon található, a kézirat égésszerű sérüléseit tintamarás okozta.