Az eredetileg Máriának foganata elnevezésű ünnep nem Mária szűzi anyaságáról emlékezik meg, mint sokan tévesen hiszik. Az elnevezés arra utal, hogy Mária már anyjának, Annának méhében való fogantatásától kezdve mentes volt az emberiséget terhelő eredendő bűntől.

A hagyomány szerint Szűz Mária i. e. 16. szeptember 8-án született Jeruzsálemben. Ha a megszületésétől visszaszámolunk kilenc hónapot, megkapjuk, hogy Szűz Mária i. e. 15. de¬cember 8-án fogant. Innen ered az elnevezés, vagyis Máriának, és nem az ő gyermekének, Jézusnak a fogantatásáról van szó.

A római katolikus egyház régi időtől kezdve hitte, hogy Mária szeplőtelenül fogantatott, e tant dogmává azonban csak IX. Piusz pápa emelte 1854. de¬cember 8-án, majd 1857. szeptember 8-án megáldotta és felszentelte a Szeplőtelen fogantatás szobrát a római Piazza di Spagnán. Az oszlopnál minden évben december 8-án pápai szertartással emlékeznek a szeplőtelen fogantatásra.

Magyarországon III. Béla király honosította meg az ünnepet a 12. század második felében.

A magyar egyház az egész kö¬zépkorban nagy tisztelettel ünnepelte meg a napot. Antonio Bonfini, Mátyás király korának legjelentősebb krónikása például följegyezte, hogy 1495. december 8-án Buda népe a fellegek között megjelenni látta Máriát. A hagyományok szerint Mária szeplőtelen fogantatásának napján nem dolgoztak az emberek. Nagyon fontos ünnepnek tartották, ezért ezen a napok a templomba nem rendszeresen járók is részt vettek a szentmisén.

Hazánkban 1947. november 8-ig munkaszüneti nap volt december 8.

Számtalan városban és faluban áll a Szeplőtelen Fogantatás oszlopa, mely Mária patyolattisztaságát, és mint az „egek tartóoszlopát” hirdeti.

A palóc falvakban a ház tartógerendáját, vagy a parasztházak tisztaszobáinak mestergerendáját Boldogasszony fájának nevezték eleink.

Az olasz családok december 8-án állítják fel otthonaikban a karácsonyfát, és helyezik el a betlehemet.

Ehhez a naphoz is számtalan hiedelem köthető. Különösen az állapotos asszonyok, régi nyelven a magzatos asszonyok ülték meg ezt az ünnepet. Ilyenkor gyóntak az édesanyák, hogy legyen erejük a szülés óráiban majd. A matyók ezen a napon hajadonfővel és gyalog teszik meg az utat Mezőkövesdtől Mátraverebélyig. Zala megyében földtiltó Boldogasszony néven nevezik. Ettől a naptól fogva nem volt szabad szántani, és nem szabad sárral, mint a bűn szimbólumával foglalkozni. Gyónással, áldozással, tiszta szívvel kell várni szent karácsony ünnepét!