Egy magyar tudományos szervezet létrehozásának gondolata jóval a reformkor előtt, már a 18. században is felvetődött.

1735-ben Bél Mátyás evangélikus lelkész vetette fel, hogy szükség lenne egy tudományos társaságra, később Bessenyei György író, filozófus már le is írta az elképzeléseit Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék (1790) című munkájában, majd 1809-ben Fejér György teológus, történész is ezt javasolta.

1825. november 3-án az I. Ferenc király által összehívott reformországgyűlés alsótáblai ülésén Felsőbüki Nagy Pál hevesen kikelt „hazánk nagyjai” ellen, akik elhanyagolják a magyar nemzet és a magyar nyelv ügyét. Szenvedélyes beszéde hatására kért szót gr. Széchenyi István, aki az ügy megvalósításának érdekében birtokainak egy évi jövedelmét ajánlott fel.

„Tisztelt Statusok és Rendek! Én ugyan nagy nem vagyok, de vagyonos ember vagyok, azért nemzeti nyelvemnek gyarapítására egy egész esztendei jövedelmemet ajánlom, úgy, hogy ennek a kívánt célra való fordítása s elrendelése mindenkor az ország gyűlésétől függjön.”

Széchenyi felajánlása.

Széchenyi példáját azonnal követte két barátja, Károlyi György és Andrássy György gróf, valamint Vay Ábrahám. Ők négyen számítottak alapítóknak, akiknek a később elfogadott alapszabály állandó helyet biztosított az igazgatótanácsban. Később még számos főnemes, egyházi méltóság és köznemes is csatlakozott a kezdeményezéshez, 1827-re mintegy 250 000 forintos alaptőke gyűlt össze. Külön említést érdemel Teleki József gróf adománya, aki családja 30 000 kötetből álló értékes könyvtárát engedte át, megalapozva ezzel az Akadémiai Könyvtárat.

November 8-án a négy alapító írásban is benyújtotta ajánlatát József nádorhoz, majd megfogalmazták az alakítandó Magyar Tudós Társaság működésének alapszabálytervét is. Az előkészítő bizottság javaslatait 1827. augusztus 18-án szentesítette I. Ferenc király, és az alapítást ugyanezen évben törvénybe is iktatták. Az 1830. november 17-ei igazgatótanácsi tagválasztó ülésen Teleki József személyében megválasztotta – akkori nevén elölülőnek – első elnökét, Széchenyi Istvánt másodelnökké, Döbrentei Gábort pedig titkárrá nevezték ki. Az Akadémia 23 rendes tagját az Igazgató Tanács nevezte ki. A tiszteleti tagok száma 24 volt.

A Magyar Tudós Társaság első közgyűlését 1831. február 14-én tartotta. A társaság szervezeti szabályzatát az A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) c. kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Az alapító tagok között van például Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Sándor, Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály. A következő osztályokat hozták létre: nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi, törvénytudományi.

2003 óta november 3-án a Magyar tudományt ünnepeljük.