Pontosabban a népmese hete! Vagy hetei? Ugyanis a Képes Géza Városi Könyvtárnak annyi mesét szerető, és mesélni szerető látogatója van, hogy egy nap már nem is elég a népmese megünneplésére.
Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján, minden évben Mátészalka diákjaival közösen, hangos olvasással ünnepeljük a Népmese napját. Évről-évre nagy az érdeklődés az eseményre, de idén már egy egész hétre volt szükség, hogy minden jelentkező sorra kerülhessen a mesefotelbe.
A felolvasást a Képes Géza Általános Iskola 3. és 4. osztályos tanulói kezdték. A Képeses diákok minden évben különösen lelkesek, ha meseolvasásról van szó. Egymást érik az égbe magasló kezek, amikor jelentkezni kell, ki legyen az a bátor, aki elsőként ül ki a közönsége elé, hogy hangosan felolvassa a választott meséjét.
Diákok a Képesből. (Kattints! Galéria nyílik.)
A következő napon a Széchenyi teljes alsó tagozata látogatott el a könyvtárba, hogy szebbnél-szebb meséket hallgathassunk meg tőlük. Ebből a suliból az elsősök is tiszteletüket tették a mesefánál, akik ugyan nem tudnak még olvasni, ám annál lelkesebb hallgatóságnak bizonyultak. Az 1.a meglepetéssel is készült! Megmutatták, egy cseppet sem zavarja őket, hogy nem igazodnak még el a betűk rejtélyes világában. A lelkes elsősök fejből mondtak mesét a hallgatóiknak (nekünk, könyvtárosoknak)!
A Széchenyis olvasók. (Kattints! Galéria nyílik.)
Meglepetés vendégei is voltak a népmese hetének! Az Ópályi Jókai Mór Általános Iskola diákjai látogattak el a könyvtárba, és ha már itt voltak, ők is leültek egy kis meseolvasásra. És milyen ügyesen olvastak! Azt hallani kellett volna mindenkinek!
Diákok a Jókaiból. (Kattints! Galéria nyílik.)
A népmese hetét a Kálvin János Református Általános Iskola 3. és 4. osztályos tanulói zárták. A Kálvinosok sem voltak ám restek, és ők is adtak egy csavart a népmese ünnepének. Nem csak felolvasták a választott mesét, hanem dramatizálva elő is adták!
A Kálvinosok előadása. (Kattints! Galéria nyílik.)
És miért is fontos a mesélés?! Teszem azt, gyarapítja a szókincset! Mert erkölcsi iránymutatást ad. Nem utolsós sorban, segít eligazodni az élet kusza ösvényein.
És miért kell épp hangos olvasással ünnepelni?! Köztudott, hogy hangos olvasással gyakorolhatjuk legkönnyebben a helyes kiejtést. Emellett fejleszti a memóriát és a hangszínnel való érzelmek kifejezését. Ráadásul kiülni közönség elé és hangosan, érthetően előadni magunkat, szerintem igen bátor dolog!
Köszönjük minden résztvevő diáknak a lelkes jelenlétet! És hála a szuper tanító néniknek, amiért hozzájárultak támogató munkájukkal, hogy a hét második felére a mesefánk beérlelje a sok-sok gyümölcsöt. Idén eddig 173 olvasó diák neve került fel a mesefára, és százával kerültek fel a hallgatók nevei is, hogy kerek egy esztendeig legyen éke a gyerekkönyvtárnak!
Örülünk, hogy ilyen mesés hetet tölthettünk együtt!
Zárszóként pedig sorjázzon ide Csukás István meséről szőtt gondolata: „ A mese örök. A mese pedig azért örök, mert a közönsége is örök. Amíg gyerekek vannak, addig mese is lesz.”
