Magyarországon a húsvétot az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat óta ünneplik. Akkoriban négy napig tartottak húsvétot, majd a nagyszombati zsinat 1611-ben három napra, XIV. Kelemen pápa 1771-ben pedig két napra csökkentette. X. Pius pápa 1911-ben húsvét második napját is törölte a kötelező ünnepek sorából, de nálunk továbbra is megtartották.

Legfontosabb jelképei a tojás, a csibe, a bárány a barka és a nyúl.
A tojás kapcsolatban van a világ keletkezésével, kifejezi a termékenységet, az újjászületést, Krisztus feltámadását. A tojásfestés hagyománya az ókorig nyúlik vissza.
A kínaiak is már több ezer évvel ezelőtt is pirosra színeztek tojásokat, így fejezték ki a Nap iránti tiszteletüket.
A monda szerint, amikor Jézust keresztre feszítették, odament egy asszony, aki kosarában tojást vitt. Letette és imádkozni kezdett. Krisztus vére a tojásra hullott, és pirosra festette azt.

A frissen kikelt kiscsirke az élet szimbóluma, amely előtte látszólag nem létezett – Jézus feltámadására utalva, jelképezve, hogy van élet a halál után is.

A bárány világszerte az egyik legfontosabb jelképe a húsvétnak. Jézus szimbóluma, aki az életét áldozta az emberek bűneiért. Jézus Isten báránya, aki magára veszi a világ bűneit. A zsidó ünnepen is bárányt áldoznak a hagyomány szerint.

Fontos húsvéti jelkép a barka, mely a mi éghajlatunkon a pálmaágakat helyettesíti, amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Virágvasárnap szentelik meg a templomokban – a következő évben pedig annak elégetett hamvát használják a hamvazószerda szertartásán. Megtalálható sok ember húsvéti asztalán is, tojásokkal díszítve. A húsvét mellett – vagy néha helyett – a tavasz elérkezésének ígéretét hordozza.

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a XIX. század folyamán honosodott meg. A nyúl fontos termékenységi szimbólum, a kiváló szaporodási képessége miatt a családot jelképezi. A húsvéti nyúl angolszász hiedelmek szerint a hold jelképe is, mert úgy hiszik, hogy éppen úgy nem alszik soha, ahogyan a hold.

Vannak német nyelvterületek, ahol gyöngytyúkot adnak egymásnak ajándékba húsvétkor a tojásaival együtt. A gyöngytyúk németül rövidítve Hasel, a nyúl Hase és a két szó hasonlósága miatt összekeveredtek a fogalmak. Ma már a nyuszi, világszerte használt húsvéti jelképpé vált.

+1 hiedelem
A népi hiedelmek szerint, aki húsvét vasárnapján új ruhát visel, egész évre bebiztosíthatja a szerencséjét, illetve a gazdagságban is bízhat. Ha a templomban a hívek egykor új ruhát viseltek, az az év és a tél folyamán végzett munkájuk eredményét dicsérte, az új ruha emellett a megtisztulást, az újjászületést is jelképezi, különösen, ha az fehér. De nem csak vallási és magyar hagyományokról lehet beszélni, a skandináv hitvilág is úgy tartja, illetlenség a tavasz istennőjét régi ruhában köszönteni. Az új ruha piros kiegészítője, például a szalag, öv, szintén egészséget és szerencsét hoz, csakúgy, mint a ruhára tűzött zöld ág.

Kívánjuk, hogy minden kedves olvasónknak kerüljön sonka, kalács, és minden egyéb finomság az ünnepi asztalára!
Áldott, békés ünnepet!