Bár az időjárásnak még nem szóltak, de a nyári szünet véget ért. Sok ezer kisebb nagyobb diák kezdi/folytatja a tanulmányait Magyarországon, és sok millióan a világ más országaiban. Néhány érdekesség az iskolai életről a világ országaiból.

Hollandiában már négyéves korban kezdik a gyerekek az iskolát. Ráadásul pontosan a születésnapjukon kezdenek iskolába járni, így az első osztályok létszáma az év során folyamatosan emelkedik. Az a gyerek, aki az első osztály legvégén kerül csak a csoporthoz, szeptemberben nem a második osztályban kezd, hanem ismét elsőben. Igazából négyévesen egy iskolai előkészítő csoportba kerülnek, írni-olvasni csak hat-hét évesen kezdenek el.

Finnországban, a világ egyik legjobb oktatási rendszerrel rendelkező országában hét évesen veszik hátukra az iskolatáskát először a gyerekek. A finn iskolákban svédasztalos rendszerrel történik az iskolai étkezés, itt a gyermekek különféle ételek közül választhatnak, külön figyelve arra, hogy legyenek vegetáriánus, laktózmentes és gluténmentes fogások. Finnországban nem könnyű tanárnak lenni. Mesterképzés szükséges hozzá és a nagyon komoly követelmények miatt csak a jelentkezők alig 10%-a képes letenni az ehhez szükséges vizsgát évről-évre.

Svédországban az iskolázáshoz szükséges összes kellék ingyenesen biztosított a diákok számára. Szintén az állam fizeti a gyermekek iskolába szállítását (ahol nincs busz, ott a taxit!), és az étkeztetésüket. Az iskolai órák eltérő időtartamúak, általában 30-70 percesek, attól függően, hogy nehéz, például matekóráról, vagy könnyebb, például rajzóráról van szó. Ezeket a diákok és a szüleik mindig a tanárokkal közösen egyeztetik.

Franciaországban az iskolai étkezés a tananyag része. Míg itthon 10-15 perces szünetekben kell valahogy elintézniük az ebédet a diákoknak, vagy maximum 20-30 percet kapnak a menzán, addig a francia iskolákban 3 fogás és desszert, illetve két óra pihenő vár a diákokra, hogy mindenki lassan, komótosan, az étkezési szabályoknak megfelelően étkezhessen. A gyerekek nemcsak azt tanulják meg közben, hogy hogyan egyenek szépen, de a tányéron lévő alapanyagokról és fogásokról, azok tápanyagértékéről és eredetéről is tanulnak. A francia iskolák tervezésekor nagyon ügyelnek rá, hogy a gyerekek ne csak fedett osztálytermekben, hanem jó idő esetén a szabadban is tudjanak tanulni.

A német és osztrák elsős nebulók nemcsak azért izgulnak az első iskolai napjukon, mert új intézménybe kerülnek, és új barátokat szerezhetnek, hanem azért is, mert minden iskolát kezdő gyerek kap egy úgynevezett Schultütét, azaz egy ajándékokkal megpakolt, jó nagy tölcsért. A tölcsérben hasznos írószerek mellett természetesen helyet kapnak az apró édességek, játékok is. A tölcsér szimbolizálja az új életszakaszba és közösségbe való belépést. Ellenben Németországban a legrövidebb a nyári szünet. Összesen csak 6 hét.

A világ legkisebb iskolája a Torinóban van. Itt mindössze egy diák tanul. Olaszországban az oktatási törvény lehetóvé teszi a tananyag heti öt vagy hat napra való elosztását. A hét hat napján délelőttönként öt, és egy napon délután három tanítási óra van – ami összesen heti 33 óra. A félnapos iskola heti 6 oktatási nappal zajlik, ami általában 8.30-tól 13.00 óráig tart. Ha 5 napos az oktatási hét, akkor a délelőtti tanítás 8.00-tól tart 13.00 óráig, majd fél órás ebédszünet után 18.30-ig tart a délutáni tanítás.

Dél-Koreában a gyerekek iskola után kitakarítják a saját tantermüket. Szó sincs arról, hogy az utolsó óra után fejvesztve rohannának haza. Egy évben összesen 15 betegséghez nem kapcsolódó hiányzás megengedett, ha egy tanuló ennél többet hiányzik, akkor újra kell kezdenie az adott osztályt.

Japánban sem alkalmaznak az iskolákban takarítókat, a diákok órarendjének a része a takarítás. Ezzel egyidejűleg megtanítják őket az alapvető takarítási folyamatokra, a kétkezi munka értékére és a környezet tisztán tartásának igényére is. Az iskolai egyenruhák nemcsak a nadrágot és a felső részt szabályozzák, de egyes iskolákban még az is meg van határozva, hogy a diákok milyen zoknit és alsóneműt hordhatnak.

A világ legnagyobb iskolája Indiában található a City Montessori School. Az intézményt még Gandhi alapította 1959-ben. 2023-ban több, mint 61 ezer tanulója van. Észak-Indiában a monszun időszakkal együtt, júliusban megkezdődik az iskola Indiában minden gyereknek joga van iskolába járni, de az iskolalátogatás nem kötelező. Főleg a vidéki indiai gyerekek többsége ingyenes állami iskolákba jár, ahol sem az oktatásért, sem a tankönyvekért nem kell fizetni. Ha mégis, akkor csak egy egészen jelképes összeget. Ezekben az állam által fenntartott iskolákban 90-100 fős óriási osztályokban anyanyelven folyik az oktatás.

Az Amerikai Egyesült Állaomkban az alsósoknak és a felsősöknek külön iskola van. Tanítás náluk is 8 órakor kezdődik. Az iskolában szigorúak a biztonsági előírások, a szülők nem vihetik be a gyerekeket. Akik messzebb laknak, azok iskolabusszal járhatnak, amely a gyűjtőpontokon veszi fel a gyerekeket. Már az óvodásoknak is van "házi feladat".
Vannak intézmények, ahol az iskolai lövöldözések miatt hetente van tréning, hogy tudják hogyan kell vészhelyzetben cselekedni.

A leghosszabb nyári szünetük a chilei gyerekeknek van. Kereken 3 hónap. A tanév március első hetétől december első vagy második hetéig tart. Két hét szünet van júniusban vagy júliusban és egy hét szeptemberben. A tanév iskolától függően vagy három trimeszterből vagy két szemeszterből áll. Minden chilei diák (állami- és magániskolákban tanuló egyaránt) kötelezően egyenruhát visel.