Mátészalkán született 1933. május 20- án. Az elemi iskola után négy polgárit végzett; az építőipari technikumot - anyagi okok miatt - az első év után abba kellett hagynia. A Budapesti Épületszerelő Vállalatnál helyezkedett el, ahol kitanulta a vízvezetékszerelő-szakmát, s a továbbiakban szakmájában dolgozott.
1953-ban Tokajba, katonai munkahelyre került, ahol még abban az évben államtitok megsértésének vádjával letartóztatták, majd két és fél év börtönbüntetésre ítélték. Ebből tizennégy hónapot töltött le a tatabányai büntető munkahelyen, amikor 1954. áprilisban feltételesen szabadlábra helyezték.
Szabadulását követően több munkahelyen, de mindig szakmájában dolgozott. 1956. október 7-én megkísérelte elhagyni az országot, de Győr közelében elfogták, és a Fő utcai börtönbe szállították. Az előzetes letartóztatásból október 30-án szabadult. Október 30-án a Páva utcai rendőrségen, majd a Tompa utcai fegyveresek révén próbált meg igazolványhoz jutni, eredménytelenül. Utóbbi helyről a Corvin közbe küldték. Itt találkozott egy volt rabtársával, aki rábeszélte, vállaljon fegyveres őrséget: a XIII. kerület, Huba utca 7. szám alatti vöröskeresztes raktárnál ellenőrizte a bejövő és kimenő személyeket.
November 2-án délután leadta szolgálati fegyverét a Teve utcai rendőrségen, de nem lévén egyéb budapesti szállása, továbbra is a Huba utcai iskola épületében lakott. November közepén az iskola egyik tanárával összeszedték a környékről az elszórt fegyvereket, nehogy gyerekek kezébe kerülve tragédia történjen, és ezeket lekezelve elásták az iskola udvarán. Még az év folyamán a IX. kerületi Aszódi utcába költözött, és kisegítőként helyezkedett el egy autószerelő kisiparosnál.
1957. március 22-én tartóztatták le. A Budapesti Katonai Bíróság 1957. március 28-án megtartott statáriális tárgyaláson fegyverrejtegetés vádjával halálra ítélte. Április 10-én kivégezték.
Róla szóló irodalom:
Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger... 1956 (Bp., 1989)
Halottaink 1956. II. (Bp., 1989)
A képen látható szobor Bíró Lajos szobrászművész munkája.
