1909. febr. 1-jén született Mátészalkán. Apja kovácsmester volt. A gimnáziumot Sárospatakon végezte, majd a budapesti egyetemen magyar-német szakon szerzett diplomát, az Eötvös Kollégium tagjaként.

1933-1940 között Sárospatakon tanított, majd a Honvédelmi Minisztériumban fordító lett, bekapcsolódott az ellenállásba. 1943-ban és 1949-ben Baumgarten-díjat kapott. 1945-től a Magyar Rádió osztályvezetője. 1954-ben megszervezte a Magvető Könyvkiadót, 1955-ben az írószövetség titkára, 1956-tól a MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt. József Attila-díjas (1950, 1952, 1956, 1974). Költészetének jellemzője a műgond. Verseiben hatalmas művelődéstörténeti tudás halmozódott fel, de megszületésükben az indulat, a spontaneitás nagy szerepet kapott. Műfordító munkássága jelentős volt. 1989. aug. 19-én halt meg.

Képes Gézáról bővebben itt olvashat.