A kamasz Somlyói Anna és barátnői nem a háborúval vannak elfoglalva, hiába írunk 1942-t, hanem élik a maguk megszokott diákéletét. Amellett, hogy félik a tanáraikat vagy a latindolgozatot, Horthy Miklós fiába, a hősi halált halt fiatal és fess repülőtisztbe szerelmesek, fényképét titokban maguknál hordják.

A plátói rajongás után azonban az utolsó gimnáziumi évek meghozzák Anna számára az igazi szerelmet egy gyerekkortól ismerős fiú, András személyében, ám a közelgő háború elszakítja őket egymástól. Amint megérkezik a front, már mindenki csak azon igyekszik, hogy valahogy életben maradjon a végsőkig redukált létben, vagy éppen egy aprócska előny kicsikarjon magának, amely lehet, hogy éppen a túlélést jelenti.

Kováts Judit az „oral history” elkötelezett művelőjeként hosszú éveken keresztül készített interjúkat a szemtanúkkal a háborúról, a frontról és az orosz megszállásról. A huszonhárom személlyel készített, közel száz órás anyag egyik fontos forrása lett a minimalista stílusú regénynek. Somlyói Anna ugyan fiktív személy, azonban minden amit elmond megtörtént, igaz esemény.