Mikulás - Az ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, Myra város püspökének népies alakja. A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről.

Ebből alakult ki aztán a szokás és került Magyarországra, hogy az ünnepnap előestéjén, piros köpenybe öltözött apó, házról házra járt és vizsgáztatta, dicsérte, ajándékokkal halmozta el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyítette, megbüntette őket. A Mikulás szó cseh eredetű, maga az ajándékozás szokása pedig osztrák hatásra terjedt el a magyar családoknál.

Láncos Miklós - A hagyományos ünneplés a városokban és a falvakban az álarcos, jelmezes játék, ún. alakoskodás volt Miklós-napon. A miklósoláskor 1900 előtt a fiatalok házról-házra jártak Miklós napján ijeszteni, amikor hosszú láncaikat csörgették és meg is verték vele a járókelőket, ilyenkor az emberek a házakból sem mentek ki szívesen. A népszokásból kiszorult a karácsonyra való lelki készülődés, s a gonosz-űző jelleg lett hangsúlyosabb. Nem ismert, hogy a Mikulás ünnepen történő ajándékosztó népszokás mikor került pontosan Magyarországra, a 18. század végén megjelent tiltás árulkodik először jelenlétéről. A tiltás oka a gyermekek ijesztgetése volt, mivel nem a ma ismert, jókedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém „Láncos Miklós”, aki egyszerre jutalmazott és büntetett. Az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás a városokban jelent meg először a 19. század végén, valószínűleg függetlenül a Miklós-napi szokástól.

Modern Mikulás - Tévhit, hogy Mikulás kövérkés, jókedvű, piros ruhás megjelenését a Coca-Cola találta volna ki 1931-ben. Egy korábbi magyar gyermekkönyv (1928) hasonló megjelenéssel ábrázolta a Mikulást, így ez a feltevés nem állja meg a helyét.
A mai gyermekeknek mesélt legenda szerint a Mikulás Lappföldről érkezik, szánkóját – ami ajándékokkal van megrakva – kilenc rénszarvas (Rudolf, Fürge, Sármos, Talpas, Kerge, Csámpás, Torkos, Bátor és Szélvész) húzza.

Mikulás a Tündérvásár 1928-as címlapján. (Katt a képre és a teljes lapszám elolvasható!)

A Tündérvásár Altay Margit által szerkesztett ifjúsági, irodalmi folyóirat volt 1926 és 1936 között. Ez volt az első magyar folyóirat, mely kizárólag leány irodalmat és meséket közölt.