Bakos Zsuzsa, a nagykállói Korányi Frigyes Görögkatolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium tanulája, Kerry Fisher: Amiről hallgatunk, az nem fáj című könyváről küldött ajánlót olvasóinknak. Munkájával az 50 óra közösségi szolgálatból 20 órát teljesített is.

Az „Amiről hallgatunk, az nem fáj” című könyv édesanyám révén akadt a kezembe és attól függetlenül, hogy nem a tizenéves korosztálynak lett írva egyszerűen briliáns volt olvasni. Ez a könyv abszolút a letehetetlen kategóriába tartozik.
A történetet két szemszögből kísérhetjük végig. Mégpedig két sógornőnek a szemszögéből. A középpontban egy olasz család áll. Adott tehát egy házsártos anyós és két fia, akik mind egy sugárúton élnek. A mű elején inkább az újonnan beházasodott Maggiet ismerhetjük meg. Mindennapi gondjai közé tartozik, hogy próbál beilleszkedni és az előző, tragikus betegségben elhunyt, feleség helyét minél jobban kitölteni. Azonban ebben mostohalánya elég nagy akadályt jelent, ugyanis ő egyáltalán nem hajlandó apja új választottját elfogadni. Közben pedig ott van még Maggie fia is, aki látszólag a legkisebb problémát okozza.
Lara, aki a szomszédban lakik és akinek az idősebbik testvér a férje, a szöges ellentéte Maggienek. Larában a megfelelési kényszer, valamint, hogy minden tökéletes legyen szinte hihetetlen. Úgy tűnik minden rendben van vele és jóképű üzletember férjével.
Az igazi bonyodalom, ami a fő problémát jelenti azonban csak később kerül elő. Maggie egy dobozt talál tele titkos szerelmes levelekkel, azonban férjének, Niconak fogalma sincs ezekről. Innentől kezdve felmerül a gyanú, hogy az előző feleség, akiről mindenki olyan nagy tisztelettel beszél, talán mégsem volt tökéletes.
A helyzet pedig nem lesz egyszerűbb. Lara harmonikus életének is megismerhetjük árnyoldalát. Közbejön egy családi nyaralás is, ahol végképp össze van zárva mindenki.
Összegzésképpen ez egy masszív pszichológiai dráma. Az első oldaltól az utolsóig élvezhető. Ajánlom azoknak, akik szeretik a titkokkal teli és drámai eseményekkel rendelkező történeteket.