Két Kossuth-díjas költő egy veszprémi kisfaluból származó családban? Miért nem készült Nagy Lászlóról olyan egészalakos fotó, ahol nem támaszkodik? ...

1925. július 17-én született Felsőiszkázon (Veszprém megye). Édesapja Nagy Béla gazdálkodó volt, aki több tisztséget is betöltött a falu életében (fiatal korában festőnek készült), édesanyja Vas Erzsébet. Négyen voltak testvérek: Izabella, Mária, László és István. Öccse, Ágh István néven lett ismert, Kossuth-díjas költő.

10 éves korában súlyos csontvelőgyulladáson esett át, amitől az egyik lába megbénult és emiatt mozgáskorlátozottá vált, egész életében járógépet kellett használnia. 1974-ben írt, Életem című önéletrajzában részletesen leírja a tragikus esetet, ami örökre megváltoztatta az életét. Czeizel Endre kutatásai szerint valószínűleg Nagy László baktériumokkal szennyezett vizet ivott, ez okozhatta a fertőzését. A baktériumok a vér útján elterjedtek a szervezetben és a bal láb hosszú, csöves csontjait támadták meg. A baj kezelhető lett volna, ha időben felismerik. A kisfiúhoz kihívott első orvos azonban nem volt jó diagnoszta, így a tíznapos, izzasztással töltött időhúzás végzetesnek bizonyult. A pesti gyógykezelés megmentette az életét, de teljes egészségét nem tudta visszaadni, mivel a baktériumok nem ürültek ki a szervezetből, és három hónap múlva újra támadtak. A betegség következménye lett az is, hogy zárkózottá vált, a járógépét szégyellte. Igen kevés egészalakos kép készült Nagy Lászlóról, de a járógép sehol sem látszik, a költő mindig fának vagy falnak dőlve látható a fotókon. Lábának gyengeségét úgy próbálta kompenzálni, hogy elszántan edzette a felsőtestét, 106 centis mellbősége, széles vállai és kidolgozott bicepszei voltak. Rendszeresen tornázott és jógázott is.

Tanulmányait szülőfalujában kezdte meg, majd Pápán folytatta. 1945 júliusában érettségizett. 1946-ban az Iparművészeti Főiskolára iratkozott be, ahol Borsos Miklós tanítványa lett, majd átjelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, rajz szakra. Ekkor már jelentek meg versei, és úgy döntött, hogy inkább költő lesz. A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-szociológia-filozófia szakon folytatta a tanulmányait, később orosz szakra tért át. Kollégista éveiben kötött barátságot többek között Juhász Ferenccel, Simon Istvánnal. Első verseit a Valóság közölte 1947-ban.

Fiatal költőként két éves ösztöndíjat nyert el, nyelvtanulás céljából Bulgáriába utazhatott. Nagyon megszerette az országot, többször visszatért feleségével.

1952-ben nősült meg, Szécsi Margit költőnőt vette el feleségül, majd 1953-ban született meg fiúk, András.

Háromszor kapott József Attila-díjat, majd 1966-ban Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát.

Béres Józsefről, és találmányáról Ratkó Józseftől hallott. Azonnal segíteni szeretett volna a kutatónak, ezért olyan támogatókat nyert, mint Déry Tibor, Pozsgay Imre, Csoóri Sándor vagy Illyés Gyula. Béres Józsefhez verset is írt Elhúllt bolondok nyomában címmel. A Cseppben az élet című filmsorozatban a költőt Trill Zsolt alakította.

Nagy László tragikusan fiatalon hunyt el, csupán 53 éves volt. Halálát infarktus okozta, 1978. január 30-án. Naplójából kiderül, hogy szinte egész hónapban láza volt, és „Furcsa idegesség remegtetett.”„Beleállt a kard a bal oldalamba, hasamtól a szívemig szúrt.” Utólag egyértelműek a tünetek, de Nagy László a gyerekkori trauma miatt nem bízott az orvosokban, influenzára gyanakodott, és ekként is kezelte magát. Január 29-én még elment a felesége felolvasóestjére, másnap reggel 8-kor már halott volt.