1. 1825. február 18-án Komáromban látta meg a napvilágot a nagy magyar mesemondó. Ásvay Jókay Móricz néven keresztelték meg két nappal születése után. Egy kedves anekdota szerint egyszer kapott egy levelet Tóth Lőrinc nevű barátjától, aki tréfásan Jókay Mórnak címezte azt.

Jókai hasonló szellemben küldött választ, Tóth Lőr-nek. Végül a rövidített nevet megtartotta, a Jókay névből pedig 1848. március 15.-e után lett Jókai.

2. Gyerekként annyira félős volt, hogy szülei alig engedték ki a házból. Legjobban a nagy szakállú zsidóktól, a kutyáktól és az élve eltemetéstől rettegett. A szobában üldögélve sokat olvasott, és nyelveket tanult. Jól tudott németül, latinul, franciául, olaszul, angolul.

3. 1846-ban ügyvédi oklevelet szerzett, és egy pert is szerencsésen megnyert. Ezután nagyon gyorsan felhagyott ügyvédi pályafutással.

4. Egy kokárdával kezdődött minden: állítólag a Bánk Bán március 15-ei előadásán ismerkedett meg Laborfalvy Róza színésznővel, amikor is a nő szenvedélyesen egy nemzetiszín kokárdát tűzött Jókaira. Hamarosan már karöltve látták őket sétálgatni Budán. Jókai édesanyja nem tudta elviselni, amikor kiderült, hogy egy „feslett” színésznővel, a 8 évvel idősebb Laborfalvy Rózával kezdett el randevúzni egyetlen fia. • Jókai anyja később elfogadja Rózát, és még lányának is nevezi a korábban pokolba kívánt menyét. Petőfi többször is megpróbálta lebeszélni Jókait Rózáról. Néhányan úgy vélik, hogy barátságuk végét is a színésznővel való kapcsolata jelentette.

5. A házaspár szeretett Balatonfüreden tartózkodni, villájukban gyakran fogadtak, nemcsak Róza, hanem Jókai is szeretett főzni, Kakas Márton álnéven recepteket is írt . Kedvelt ételeik közé tartozott a hal (három-négyféle módon is elkészítették), valamint a paprikás csirke, a főzelékek és a töltött káposzta

6. Jókai volt az első magyar, aki felismerte a fotográfiában rejlő óriási reklámlehetőséget. A fotográfia széles körben népszerű volt már abban az időben is. Jókai pedig nagyon szeretett fényképezkedni, mert rájött arra, hogy nagy reklám neki ez, és ha valakivel találkozik, akkor dedikálja a fényképet, és az illetőnek ajándékozza. Számos fotóját osztotta szét, dedikálta névre szólóan. Később már mások is felismerték ezt a módszert, a színészek és az államfők is, de itt a mi közéletünkben a XIX. század második felében, Jókai volt az első, aki erre rájátszott.

7. Ő volt az első magyar író, aki regényei honoráriumából nagypolgári stílusban élhetett.

8. 1856-ban alapította a Nagy Tükör c. humorisztikus képes folyóiratot és azután 1858. augusztus 21-én az első humorisztikus hetilapot, az Üstökös-t. Nagy érdemei vannak a magyar néphumor összegyűjtése körül és ő nyújtott először tért a humoros rajzművészetnek. Az Üstökösbe képregényeket is írt, Magyar Miska és Német Miska kalandjai címmel.

9. Második felesége, Nagy Bella 54 évvel fiatalabb volt nála. Azt pletykálták róla, hogy egy bordélyház tulajának a lánya. A család megvetette a lányt és ellenezte a házasságot. Egy napon az idős író ajtaján kopogtatott a fiatal színésznő, és karrierje egyengetését kérte az elismert írótól. Amikor a 71 éves Jókai eldöntötte, hogy feleségül veszi Nagy Bellát, a család megpróbálta még gyámság alá is helyeztetni az öreg Jókait.

10. Hobbik egész sorát művelte: tornázott, vívott, lőtt, rajzolt, festett, elefántcsontból kis szobrokat faragott, szőlészkedett, gyümölcsöt termesztett, értékes tengeri csigákat gyűjtött lelkesen, 8 cm-es távcsövével rendszeresen kémlelte a csillagokat. Fiatalon gyerekeket tanított rajzolni, és több olajképet festett, például Petőfiről is.

11. Halála estéjén, 1904. május 5-én, ágyban fekve zsebóráját hozzáigazította a lakásban található többihez, majd azt mondta: Aludni akarok – s valóban meghalt. Sírjára – végrendelete szerint – házának kapufélfájából kellett fejfát csinálni.

12. Jókainak a legeslegutolsó írása A férj kabátja című elbeszélése a Vasárnapi Újságban jelent meg, a költő halála után, 1904. május 29-én.

13. 2003 nyarán kisbolygót neveztek el róla, amely kb. 4-5 km átmérőjű és 5,54 év alatt kerüli meg a Napot.