Kazinczy Ferenc irodalomszervező, nyelvújító, író, költő, műfordító, a korabeli magyar irodalom vezéralakja. Régi nemesi családból származott, Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és Bossányi Zsuzsanna fiaként született 1759. október 27-én Érsemjénben.

Nyolcadik életéve betöltéséig anyai nagyapjánál, Bossányi Ferenc bihari főjegyző és országgyűlési követ házánál nevelkedett, ahol hét éves koráig magyar szón kívül egyéb élő nyelvet nem hallott. Első ismert levelét 1764 decemberében szüleinek írta, akik akkor Regmecen laktak. 1766-ban család Debrecenben tartózkodott, Kazinczy három hónapig a Református Kollégiumba járt. 1767-ben visszakerült a szülői házhoz, ahol magántanulóként egy késmárki diáktól latinul és németül tanult. (A ház helyén ma emlékoszlop áll.) Igen művelt és felvilágosult szellemű apja ritka fogékonyságot tapasztalván fiában, maga is örömest foglalkozott vele, társalogva és tanítgatva. Kazinczy 1768-ban nyelvi tanulmányait Késmárkon folytatta előkészítő osztályban.

A sárospataki kollégiumban végezte tanulmányait 1769-től 1779-ig, előbb apja kívánságára teológiát, apja halála után jogot tanult, kapcsolatba került Bessenyein keresztül a magyar felvilágosodással. Kassán, Eperjesen, Pesten folytatott joggyakorlatot. 1784-ben Abaúj megye aljegyzője, 1786-től a kassai tankerület elemi iskoláinak felügyelője lett. Magyat Museum és Orpheus címmel irodalmi lapokat indított. 1792-ben ismét Regmecre költözött, innen irányította az általa Széphalomnak elnevezett Bányácskán a kúriája építését. Itt tartóztatták le 1795-ben a magyar jakobinus mozgalomban betöltött szerepe miatt. Előbb halálra ítélték, de kegyelmet kapott, 1801-ben térhetett haza a várfogságból. ( Fogságom naplója című művében ír a rabság hat esztendejéről.) Feleségével, Török Sophie költőnővel 1804-ben Széphalomra költözött, és innen irányította az irodalmi életet két évtizeden át. Kiterjedt levelezést folytatott szinte valamennyi magyar íróval, részt vett az irodalmi vitákban. Kölcsey így méltatta Emlékbeszédében: "A közelebb múlt ötven s egynéhány év alatt ki volt íróink közül, kivel e férfiú kisebb vagy nagyobb érintkezésben ne állott volna? ki ne kereste volna ismeretségét a Jelesnek...Kazinczy ... minden írásait csínnal, hévvel és ifjúi élettel öntötte be, s ezáltal az írósereg figyelmét magához ragadóan, literaturánkban új korszak alapítója lett."

Kazinczy síremléke Széphalmon. 

1815-től élete végéig a Zemplén vármegyei levéltár rendezését, gondozását végezte nagy lelkesedéssel és szakértelemmel. A sátoralajaújhelyi Zempléni Levéltár műemléki berendezéseinek egy részét ő tervezte, láthatjuk ma is dolgozóasztalát. A levéltár előtt szobra emlékeztet az itt végzett munkájára.

1831. augusztus 22-én halt meg Széphalmon, kívánsága szerint itt nyugszik ma is az "írófejedelem" a családi temetőben. Egykori kúriája helyén Ybl Miklós tervei alapján klasszicista stílusú mauzóleumot állított "Kazinczy Ferencz emlékének a hálás utókor".