TamasiAron fortepan hunyadijozsef1897. szeptember 19-én született Farkaslakán, sokgyerekes székely földműves család gyermekeként. Tamás János néven anyakönyvezték. Kilencéves korában pisztollyal ellőtte a bal hüvelykujját. A szülők úgy döntöttek, hogy taníttatni fogják, mert nem lesz képes elvégezni a gazdasági munkát.

Farkaslakán járt elemi iskolába, majd a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnázium tanulója lett. A kolozsvári egyetemen jogot tanult, majd a Kereskedelmi Akadémiát is elvégezte. Ekkortól változtatta meg a nevét is Tamási Áronra.

1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Dolgozott alkalmi munkásként és banktisztviselőként is, ahonnan 1926-ban tért vissza.

Tamási Áron úgy gondolta, hogy a hűséget a hazájának tartogatja, nem a nőknek. Négyszer nősült.

Első felesége Holitzser Erzsébet, akinek nagy szerepe volt abban, hogy 1925-ben megjelent a Lélekindulás című novelláskötete.

Salgó Magdolnát 1932-ben ismerte meg, róla mintázta az Énekesmadár című színdarabjának női főszereplőjét. Magdó zsidó származása miatt 1943-ban még az Ábel betiltása is felmerült, mivel az eddig székely testvér Tamási Áronból zsidóbérenc lett. 1944 májusában Kolozsváron elkezdték begyűjteni a zsidókat, ezért Magdó még másnap a biztonságosabbnak gondolt Budapestre menekült. Mire ő is Budapestre ért a felesége után, már Szálasiék kerültek hatalomra. Bajor Gizi fogadta be villájába. A nők iránti vonzalmának azonban nem tudott ellenállni, többször kiszökött rejtekhelyéről, hogy valamelyik hölgyismerősét felkeresse, vagy, ahogy ő fogalmazott, elmenjen „rózsaszaglászni". Egy ilyen alkalommal letartóztatták, az Andrássy út 60-ba szállították, ahonnan csak segítséggel tudott kiszabadulni.
1947-ben vált el második feleségétől, de ekkor már egy 18 éves diáklánynak, Basilides Aliznak udvarolt, akit 1949-ben vett el feleségül. Aliz esküvői tanúja Illés Endre volt.

tamasi 02

Tamási Áron harmadik feleségével, Basilides Alizzal. (Kép forrása: cultura.hu)

1956 szeptemberében beválasztják a Magyar Írószövetség elnökségébe, amiről táviratban tájékoztatják az éppen Farkaslakán tartózkodó írót. A forradalom idején keletkezett cikkeiben kiáll a demokratikus kibontakozás mellett. 1956 decemberében a Gond és hitvallás című írása miatt az állambiztonsági szervek többször kihallgatják. 1963-ban az Országos Béketanács tagja lett.

1965 őszén romló egészségi állapota miatt egyre többször szorul kórházi kezelésre. Karácsonykor feleségül veszi Bokor Ágotát. 1966 januárjától már nem hagyja el a Kútvölgyi kórházat, ott diktálja le ifjú feleségének a Vadrózsa ága című utolsó művét. 1966. május 26-án hal meg.

farkaslaka

Tamási Áron sírja Farkaslakán. (Kép forrása: farkaslaka.eu)

Kívánsága szerint Farkaslakán temették el. Magyarországon a Farkasréti temetőben búcsúztatták, majd a Nyugati pályaudvarról indult a koporsóját szállító szerelvény. A legenda szerint Farkaslaka (Lupeni) helyett a Zsil völgyében lévő Lupen nevű településre szállították. A kalandos megérkezés után június 10-én helyezték örök nyugalomra az általa korábban kijelölt helyen, arccal kelet felé. Sírja ma is ott áll a farkaslaki katolikus templom árnyékában, két cserefa között, s rajta az író végakarata szerinti felirat:
“Törzsében székely volt,
fia Hunniának,
hűséges szolgája
bomlott századának”

Kitüntetései
Baumgarten-díj (1929, 1930, 1933, 1943)
Corvin-koszorú (1940)
Kossuth-díj (1954)
Magyar Örökség díj (1997, posztumusz)

Ajánló

  rosszido

Keresés