Ratkó József 1936. augusztus 9-én látta meg a napvilágot Budapesten. Iskoláit Pesterzsébeten kezdte, majd vidéken lelencgyerekként folytatta.

Élt Vámosmikolán, Sándorfalván, Budaörsön, Miskolcon, Parasznyán, Erdőbényén, Hajdúhadházán, Tiszadobon, Nyíregyházán. Dolgozott állami gazdaságban, borpincészetben, illetve segédmunkásként az Építéstudományi Intézetben.

1956 és 1958 között a Szegedi Tudományegyetem olasz szakos hallgatója volt. Verseit 1955-től kezdték közölni a különböző folyóiratok, mint az Alföld, az Új Írás, a Napjaink, a Tiszatáj, az Élet és Irodalom, a Kortárs és a Szabolcs Szatmár Népe. Első verseskötete 1968-ban jelent meg Félelem nélkül címmel. Ezt követően még öt versgyűjteményt (Egy kenyéren-1970, Törvénytelen halottaim-1975, Gyerekholmi-1980, Félkenyér csillag-1984, A kő alól-1987) és egy drámát (Segítsd a királyt!- 1985) jelentetett meg életében.

A Félelem nélkül megjelenése után Nyíregyházán dolgozott mint újságíró, kicsivel később a nagykállói Krúdy Gyula Járási Könyvtár igazgatója lett. Az ének megmarad (Hetek) versantológia költői közösségéhez tartozott.

Segítsd a királyt című színpadi művét, verses drámáját a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház mutatta be 1985-ben. Hosszú betegség után 1989-ben hunyt el Nagykállón. Műveit több díjjal (József Attila-díj, Szabó Lőrinc-díj, SZOT-díj, Váci Mihály-díj, Szép Ernő-díj) jutalmazta a közönség, de egyik sem volt olyan nagy elismerés, mint a Magyar örökség-díj, amit halála után, 2006-ban ítéltek oda a költőnek.

Ratkó József szellemi és művészi teljesítményének emlékére a nagykállói középiskola Ratkó József Irodalmi Napokat, 2001 óta pedig ennek keretében Országos Ratkó József Vers- és Prózamondó Versenyt rendez. Testvéröccse, Dr. Ratkó István matematikus, rendszeresen szervez előadóesteket a tiszteletére, ahol maga is előad verseiből.

A Ratkó József - díjat 1993-ban alapította a Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány Ratkó József szellemi és művészi teljesítményének emlékére. A kuratórium tagjai minden esetben olyan alkotókat kívántak elismerni, akiknek életműve, esztétikai és erkölcsi értékrendje megkérdőjelezhetetlen, s a tájhoz, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez sajátos kötődésük van. A díjat Balázs József író (1993), Nagy Gáspár költő (1994), Aczél Géza költő (1995) és Szöllősi Zoltán költő (1996) vehette át. 1996-tól a Ratkó József díjat nem adta ki a kuratórium.

Úgy vélték, hogy ha a megfelelő színvonal nem tartható, inkább szüneteltetni kell a díj kiadását.

A vers - és prózamondó versenyek, Dr. Ratkó István felolvasó estjei és a Ratkó József-díj igyekeznek emlékeztetni a szépirodalom kedvelőit (ha máshol nem is, legalább a költő szülő megyéjében, Szabolcsban), hogy köztünk élt és alkotott valaha Ratkó József.