GardonyiGezaGárdonyi Géza, író, költő, drámaíró, újságíró és pedagógus. Eredetileg Ziegler Géza néven született 1863. augusztus 3-án, Gárdony-Agárdpusztán. Apja uradalmi gépész volt. Gimnáziumi tanulmányait Sárospatakon és Pesten végezte. 

1878-tól az egri érseki tanítóképzőben tanult, ahol 1882-benmegszerezte oklevelét, majd különböző helyeken volt tanító.

1885-ben Győrben a Hazánk, a Győri Közlöny, majd a Győri Hírlap munkatársa volt, szerkesztette a Tanítóbarát című folyóiratot, valamint a Garabonciás Diák című győri érclapot. Ugyanebben az évben nősült meg. A budapesti lapokban publikálta novelláit és verseit. 1889-bena Szegedi Híradó, 1890-1891-ben a Szegedi Napló, 1891 nyarától néhány hónapig az Arad és vidéke munkatársa volt.

1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével Feszty Árpád titkára lett. Még ebben az évben Argyrus című librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892 és 1897 között a Magyar Hírlap munkatársa volt, ahová zenei vonatkozású cikkeket is írt. 1892-től nem élt együtt feleségével.

1893-ban Barna Izsó operettzenéjéhez szöveget készített ( A paradicsom). Először a később megtagadott Göre Gábor levelei tették ismertté. 1897-től Egerben élt, 1898-tól a Petőfi és a Természettudományi Társaság tagja volt. Ebben az évben jelent meg Az én falum című műve, az Egri csillagokat pedig a következőévben kezdte közölni a Pesti Hírlap. E két műve nyomán az ország egyik legolvasottabb írójává vált.

1900-ban és a következő években gyakran utazott Franciaországba és más nyugat-európai országokba. 1906-ban kidolgozta titkosírási rendszerét. 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1920-tól tiszteletbeli tagja lett. 1918-ban Móricz Zsigmond kérésére elfogadta a Vörösmarty Akadémia tagságát. 1919-ben a Magyar Írók Szövetsége másokkal együtt díszelnökévé jelölte, de nem választották meg.

1922. október 30-án Egerben hunyt el.

Ajánló

  futas

Keresés