1914 márciusában a Mátészalkai Újság címlapján Molnár Károly plébános versével emlékeztek meg az 1948-as eseményekről. 105 év elteltével mi is őt idézzük.

A Mátészalkai Újság 1914 márciusi vezércikke itt olvasható.

A szerzőről az arcképcsarnok szócikkében, ide kattintva olvashat.

Idibus Martiis

Hej, mikor e napon Petőfiék szóltak:
Az élők halálra - életre a holtak
Felkeltek és büszkén mentek „talpra állni”,
A szent szabadságért csatasíkra szállni!
Mentek önfeledten, hegyvölgyön keresztül,
A pór az ekétől, a pap a kereszttül,

Március tizenöt: tavasz fogamzása,
Szunnyadó rügyeknek lombba borulása,
Csillagtalan éjnek reggelbe szökése,
Magyar szabadságnak piros ébredése,
Azóta is mi volt tavaszi kelőben
A te érkezésed minden esztendőben!

Virágosan vártunk kokárdás sereggel,
Ünneplő ruhánkba öltözködtünk reggel,
Zászlót lobogtatott az arasznyi ház is,
A tüzünk is több volt — s kevesebb a frázis.
Vivátoztunk s mire eljött naplementje:
Azt hittük, mi vagyunk Kossuth regimentje.

Azóta hej, de sok mindent elfeledtünk!
Sok feleslegessel be okosak lettünk!
S míg a sok vesztések alatt szívünk vérzik:
Nem maradt más mára, mint egy-két vezércikk.
Jövőre még ez se - nem marad semmise,
Csak a templomokban egy ünnepi mise.

Molnár Károly