Ózdon született. 1975-ben került Mátészalkára férje révén. Először pedagógus, majd a Művelődési Központ dolgozója volt. Ő alapította a Művészeti iskolát a városban.

1976-ban került Schmidt Sándor vásárosnaményi fafaragó táborába. Munkájában törekedett a sokszínűségre, a megmunkált anyagot és a faragási technikát illetően is. Fa, csont, szaru, agancsmunkák, bútorok, fejfák, emlékoszlopok, rönkfaragás, domborművek, lószőrmunkák, családi és településcímerek, vadásztárgyak, honfoglaláskori anyagok készítése jellemezte fafaragó munkásságát. Munkái Mátészalkán kívül a megye több településén és a világ néhány országában is megtalálhatók. Oktató füzeteinek a segítségével sok fiatallal sikerült megtanítani a magyar népi díszítő faragás technikáját.

2002-ben halt meg, Mátészalkán van eltemetve.

Róla szóló irodalom:

A harmónia szószólója. - In: Mécsvilág : A Művészetbarát Egyesület Műhelye. - 2. évf. 1. sz. (2002), p. 8.

Az életfa virágzása : fafaragók táborozásai 1973-1994 / szerk. Antal Miklós, Miklós Elemér, Sánta Miklós, Schmidt Sándor. - Vásárosnamény :Fafaragótábor Alkotóközössége, 1994

Engedve a felkérésnek. - In: Szalkai Szó. - 7. évf. 7. sz. (1995), p. 2

Fából faragott világ. - In: Szalkai Szó. - 1989. augusztus 1., p. 5

Meseerdő az óvodában : gyökéből készített koronát a művész. - In: Kelet-Magyarország. - 2002, 87.sz. - 3 p.

Művészi alkotások tára. - Mátészalka : Mátészalka. Önkormányzat, 2000

Nívódíj kétszer : a fafaragó tanárnő. - In: Kelet-Magyarország. - 1981. február 7. 2 p.

Ajánló

  felkover

Keresés